Aztán küzdött, hanyatlott a teljes szakma… Megéltük a reményt, bizakodtunk, erőn felül teljesített sok-sok vállalkozás. Akkor még azt hittük nincs rosszabb. De mégis volt… Jött valami teljesen új!  A covid után megtépázott szektort tovább szorította, majd sokakat kétvállra fektetve győzött egy új típusú válság. 

„Ebből kell felállni, ebből kell erőt meríteni, innen szép nyerni” -mondogattuk!

A jó gyakorlatokat átadva, bemutatva a hitehagyott kollégáknak, akik nem mindig hittek még annak sem, amit láttattunk számukra a magyar és nemzetközi példák bemutatása közben. Jött a folyamatos kételyekkel teli szokásos magyaros kritika: könnyű neki, könnyű nekik. 

Szinte együtt kiáltunk fel a mondat hallatán. NEM KÖNNYŰ SENKINEK! A turisztikai szezont, ami a miénk, a külső hatások miatt majdnem 4 hónapra korlátoztuk. Olyan szezonális stílust vettek fel kollégáink, hogy lehetőségek hiányában télen és tavasszal kevésbé vagy egyáltalán nem, nyáron és ősszel viszont kinyitnak és üzemelnek. Ezzel kiküszöbölve az energiafelhasználás óriási nyomását, no meg a bérek nem csekély terhét és mértékét.

Meglátásom szerint ezt rövidtávon sem nevezhetjük működő „jó gyakorlatnak”, hiszen negatív spirálba sodródik a térség, a vállalkozás és megannyi hasonló területen működő egység, ugyanis akarva-akaratlanul a szolgáltatások sokasága egymásra épül. Ezeket a mondatokat olvasva biztosan felteszik a kérdést, hogy miért!?  

Azért, mert a turizmus alapinfrastruktúrája a vendégek fogadásának kulcsa! Vendéglátóegységek, szállodák, cukrászdák, benzinkutak, élményeket kínáló egyéb szolgáltatások… 

Ellehetetlenül a különböző egyébként jól működtethető desztinációk turizmusa, mert pontosan azok a szolgáltatások zárnak be, amelyek a fentebb leírtak alapfeltételeit biztosítják. Ez a fajta „működési forma” a mindennapi túlélést és a fenntartható fejlődést biztosan nem segíti.

„Jobb a ritka forint a sűrű garasnál.”

A turizmus és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások csakis egymásra támaszkodva, egymást segítve léphetnek szintet lépésről lépésre előrébb.

Több tényezős a válságok utáni piaci visszarendeződés. Tudom jól, hiszen közgazdászként kedvenc területem a válságkezelés és az ehhez kapcsolódó stratégiák megalkotása, elindítása, kivitelezése.

A válságok által megviselt szektor és a láthatóan kiégett szakma összefogással, innovációval, a folyamatos szakmai fejlődés igényével, amely élethosszig tartó tanulást jelent kikormányozható a válságból. A vendégek utazási kedve, más kultúrák megismerése, új ízek és térségek felfedezése töretlen lelkesedést mutat.

Szépen lassan visszatérnek a külföldi vendégek, de a magyar vendégek sokkal nagyobb sebességgel mennek külföldi „régi bevált desztinációkba”.

A mindennapokban megfigyelhető és a beszámolókból látható, hogy a napi gondok megsokszorozódtak, az éven belüli pénzügyi tervezés és előre gondolkodás 3-4 hónapot ölel fel, a fejlesztésre félretett tartalékokat az elmúlt pár év teljesen elfogyasztotta. Megállapítható, hogy a szektor fejlesztése elkerülhetetlen és azonnali beavatkozást igényel.

A szakma egy része feladta, egy része még próbálkozik, nincs megfelelő minőségű és mennyiségű munkavállaló. A fiatal felnőttek nagy számban hagyják el a szakmát, majd, akik maradnak, megunják, és ők is tovább állnak másik szakmát választva. Az utánpótlás pedig nincs mindig a helyzet magaslatán, ezt olvashatjuk ki a sok beszámolóból és negatív kommentből.

Úgy érzem, közös szakmánk a vendéglátás és turizmus elérkezett egy olyan pontra, ahol nincs mire várni innovációban, edukációban, termelékenység javulásában. 

Emlékezzünk 2019-re, ami magasan a legtöbb vendéget és ráadásul a legtöbb eredményt biztosította a szektornak. Van rá esélyünk! Az európai és világ turizmus mutatói semmivel nem jobbak, mint a magyar mutatók, sőt! Vannak kifejezetten nagyon jól teljesítő desztinációink!

Azt látom, mindenhol sok a vendég, a szállodák vendégéjszakáinak száma, az éttermek vendégszáma végre évről évre lassan, de növekszik, ezek ellenére sem tudunk képezni pozitív eredményt. A megnövekedett béreket, a magas beszerzési árakat és a megfizethetetlen energiaárakat szinte lehetetlen beépíteni a fogyasztói árakba!

 Továbbra sincs megtakarítás, a szállodák egy része régi, kopott bútorzatú. A vendéglátóegységek nagy részének vendégtere nem EU konform, az átlagos termelőegységek gépei és berendezései régiek és elhasználtak, miközben gasztronómiánk töretlenül fejlődik. A szakács kollégák sikereket érnek el hazai és nemzetközi versenyeken.

A vendéglátó egységek tömege ebben a formában gazdaságilag nem fenntartható. A szakmát segítő EU-s vagy hazai forrás nélkül a vendéglátóegységek tömege nem tud lépést tartani a nyugat-európai kollégák által diktált tempóval, valamint az onnan érkező turisták igényeivel.

Azokban az egységekben, ahol nem hajtottak végre energia racionalizációt és a termelékenységet nem tudták növelni, vagy alapvető struktúrát váltani, a közeljövőben elképzelhetetlennek látom a pozitív eredményességi mutatót. Arra kell törekedni, hogy az energiafejlesztést és a termelékenységi mutatót változtassuk vállalkozásunkhoz mérten pozitív irányba és minél előbb teljesítsük azt! 

A covid és a „ráépülő” válságok, valamint pénzügyi nehézségek, mint az infláció, a megnövekedett hitelek kamata, az elmaradt hazai és EU-s források mindent megváltoztattak, így találkozási pontokat, étlapokat, elvárt vagy elvárható szolgáltatások minőségét és sorolhatnám napestig. 

Nemcsak negatív értelemben volt kézzelfogható a hatás! 

Vannak, ha elenyésző számban is, de vannak hozadékai! A REL és a teljes fenntarthatóság, amelyről eddig alig - alig esett szó! A nagymennyiségű élelmiszerpazarlás, energiapazarlás, mindezek csökkentése, az automatizált rendszerek a mindennapok részévé váltak. Vagy például, hogy egy arányaiban kicsi étterem működtetéséhez is gazdaságtudományi ismeretek kellenek. Másképpen kell kezelnünk a raktárakat, fedezeti pontot és forgási sebességet mérünk, végre figyelünk egymásra!

Kicsit más!

2024.01.01-től a 12 millió nettó árbevétel alatti vállalkozások kivételével, a kormányrendeletben megjelentek szerint, a szállodák mintájára NTAK köteles adatszolgáltatást kell létesíteni a vendéglátó egységeknek. A temérdek téves információ miatt a kollégáink egy része teljesen elzárkózik az adatszolgáltatástól. A jövőbeni fals információk elkerülése és a szakma hiteles tájékoztatása érdekében arra kérek minden olvasót, hogy hiteles forrásból tájékozódjon! 

Ebben hiteles partnerei kívánunk lenni a szakmának 2024-ben is.

Hiszen ebben az évben sem lesz ez másként, mint ezt eddig tettük. Sok témát és javaslatot fogalmazunk meg a kormányzat számára, olyan javaslatokat, amelyek a szakma mindennapos munkáját, megélhetését segítik és könnyítik!

Az ország számos területén indítunk pilot program keretén belül projekteket, amelyek a mezőgazdaság és a vendéglátás jövőbeni együtt gondolkodását segítik. Elindítjuk, és gyakorlati megvalósítása következik a szövetség 2 évvel ezelőtt elkezdett elméleti munkájának, a „Nagy Projektnek”, ahol a képzés - innováció - edukáció - fenntarthatóság témaköröket érintjük.

Szakértőink segítségével az Áfa szabályozás egyszerűsítését segítő javaslatokat kívánunk eljuttatni a megfelelő döntéshozói szintre, valamint a reprezentációt terhelő adó jelentős csökkentését és a fővárosi turistabuszok közlekedési problémáinak megoldását segítő javaslatokra is készülünk, társszövetségeinkkel együtt.

Több fronton népszerűsítjük a magyar turizmus-vendéglátást külföldön és belföldön egyaránt, valamint forgalomélénkítő kampányt indítunk 2024 első negyedévében!

Olvasóink emlékezhetnek rá, hogy a Covid-19 kirobbanása után íródott elnöki jegyzetem hasonló sorokkal zártam. Egy minimum kétoldali, kompromisszumokat kötő, azonnali megállapodás szükséges, - ha kell új kommunikációs stratégia mentén -, ahol segítjük a mindennapok oda-vissza történő információcseréjét a közös jövőnk érdekében, a magyar nemzeti gasztronómiáért.

Krivács András

elnök

Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség

2024. január