A napokban a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség, mint országos lefedettségű szakmai szervezet, kétféle kutatást, felmérést végzett, országos szinten. Primer kutatásunk egy online videókonferencia keretein belül zajlott, ahol a Szövetség megyei elnökei és a megyékből véleményt formáló, ma még működő, ismert és elismert vállalkozás vezetője számolt be vállalkozásának helyzetéről és alakulásáról.
A videókonferencia során a szűk vezetőség személyesen is végig hallgatta az információkat. Sejtettük, hogy az országban rossz a helyzet, de megrázó, hogy valójában miként érintik a szektort a koronavírus terjedésének és a fertőzések elkerülése miatt hozott rendelkezések.
Országosan elmondható, hogy folyamatos visszaesés tapasztalható minden vendéglátóhely típusában (étterem, büfé, munkahelyi/közétkeztetést végző vendéglátóhely, cukrászda, bár stb.).
A visszaesés nem csak a forgalomra vonatkoztatható, hanem a munkavállalók létszámára is. Ijesztőek azok a grafikon adatok, amelyeket a szekunder kutatásunk adatai szemléltetnek. Mindemellett pedig ijesztő, hogy a beszámolók szerint mennyien hagyták el a pályát és fogják még elhagyni, akár úgy is, hogy már nem térnek vissza a szakmába.
Tovább gyűrűződik a szakképzés helyzete is, ugyanis a 2020–2021-ben induló képzésekben is hatalmas problémát okozott a jelenlegi helyzet, ugyanis a vendéglátóhelyek gyakorlati helyként sem tudnak működni (aminek zavara már érzékelhető a szakképzésben és a felsőoktatásban is), valamint a felsőoktatási gyakorlati képzések is veszélybe kerültek. Az így friss diplomával és szakképesítéssel rendelkezők is patthelyzetbe kerülhetnek. Szaktudásuk mélyen a pályakezdők szintje alá tehető. A jelenlegi helyzet és a korlátozások utáni visszanyitási állapot sem teszi majd lehetővé a szaktudás nélküli munkavállalók gyors elhelyezkedését.
Szekunder kutatásunk alapja a vállalkozások részére összeállított kérdőívvel történt. A kérdőív során arra voltunk kíváncsiak, hogy a vállalkozások munkavállalói számát, tartalékait, jövőbeli elképzeléseit hogyan és mennyire befolyásolta a korona vírus okozta rendeletek bevezetése.
A kérdőív válaszadói túlnyomó többsége éttermi, mozgó vendéglátóegységet vezetnek.
A megyei lefedettség elég széleskörűnek bizonyult, így egy pontosabb képet kaptunk arról, hogy egyes megyékben hogyan is alakultak a vállalkozások.
Fontosnak tartjuk, hogy rálátásunk legyen a vállalkozások munkavállalói létszámára és arra, hogy ezekben a nehéz időkben egy-egy vállalkozásnak hogyan alakult a létszáma.
A kutatásunk során a vállalkozások közel 30% 1-5 főt alkalmaz, további közel 25% pedig 5-10 főt. A válaszadóknak 50-50% arányban csökkent és nem változott a munkavállalói létszáma. A csökkenés mértéke túlnyomó részt 10-30% közé tehető, további 35%-nál pedig jelentősen csökkent (30-50%).
Az online videó konferencia és a kérdőív során is kiváncsiak voltunk a 2019-es bázis évhez viszonyított bevétel kiesésre. A két kutatás hasonló eredményeket mutatott, miszerint a vállalkozások több, mint 50%-ánál kiemelkedő visszaesés tapasztalható a bevételben, ami az 50%-os, vagy annál nagyobb kiesést jelent.
A bevétel kiesés kérdéséhez elengedhetetlen tényező, hogy a vállalkozások a jelenlegi kilátástalan helyzetben és a nyitási időpont bizonytalanságában mennyi tartalékkal rendelkeznek. Ijesztő és szomorú adatok bizonyítják, hogy a vállalkozások több, mint fele egyáltalán nem, vagy csak egy hónapra elegendő tartalékkal rendelkezik.
A primer és szekunder kutatást egybevetve már reprezentatívnak bizonyult, és pár % eltéréssel egybe is csengenek.
A korlátozások miatt egyre inkább nőtt a kiszállítói tevékenységet vállaló piaci szereplők száma az ágazatban, mivel elfogyott a vásárlási kedv, kevés a megrendelés, nincs új ötlet a vállalkozás fenntartásához. A kevés megrendelés a remélt eredmények elmaradása, valamint a vásárlók száma, az állandó és változó költségek sokasága szorosan összefügg azzal, hogy mennyien veszítették el munkájukat, szüneteltetik tevékenységüket, áttértek másik szektorba vagy éppen a kilátástalan helyzet miatt üzletbezárásra kényszerülnek. Ez a drasztikus változás az utóbbi időben nem csak a vállalkozások működését veszélyeztetik, de a szektorban dolgozó mind munkavállaló és munkaadó emberek teljes kiégéséhez, türelmük elfogyásához vezet vagy vezetett. Így a kommunikáció minőségének változása akár a vállalkozó felé vagy a kollégák felé is szomorú jövőképet mutat. Ingerültek, kilátástalannak tartják a jövőt.
Felméréseinkben az elmúlt egy évben visszatérő kérdés volt, a kormányzati intézkedésekkel kapcsolatos elégedettség mérése. Folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, ami jól mutatja a szektor hangulatát, elfáradását, kétségbeesését. A mérések által tapasztalt csökkenő tendencia véleményünk szerint nem az eddig meghozott segítségekre vonatkozik, inkább a segítség nagyságát és a megfelelő tájékoztatás hiányát tolmácsolja. Mindezek olvasatában, további intézkedések es hathatós sürgős kormányzati beavatkozás javaslatát fogalmazzák meg a válaszadók. A jelenlegi helyzetben nyitva lévő nagybevásárlóközpontok, plázák nyitvatartásának szükségszerűségét vitatják és példaként említik a jelenleg is érvényben lévő higiéniai kézikönyvet, amelynek a betartása, betartatása és a további lehetőségszerű ajánlások esetleges kiigazítása mellett, enyhe korlátozással szorgalmazzák a vendégek fogadásának lehetőségét! Ez okot ad arra, hogy a szektorban dolgozókban felmerüljön a vendéglátóhelyek csökkentett üzemmódban történő működése, ami a kialakult helyzetben létfontosságú. Tagadhatatlan, hogy a szektor segélykiáltást fogalmaz meg a döntéshozók felé. Ebben kifejeződik a méréseinkben megjelenő adatok súlyossága, egyben igazolják a mihamarabbi kormányzati beavatkozás szükségességét. A több száz megkérdezett kollégának, vállalkozónak feltettük a kérdést, hogy miket javasolnak, milyen megoldást látnának jónak ahhoz, hogy az ágazatban dolgozók nagyobb számban vészeljék át a második hullám okozta válságot. A vírushelyzetre való tekintettel a Szövetség elnöksége tudja és vallja, hogy a nyájimmunitás eléréséig vagy a teljes átoltottságig elkerülhetetlen az intézkedések feloldása, de szakmai szervezetként annyit tehetünk tagjainkért, hogy ezeket a javaslatokat tovább küldjük a kormányzat meghatározó döntéshozói részére.
A fentiekben hivatkozott adatokra és tapasztalatokra támaszkodva elengedhetetlennek tartjuk az alábbiakat a szektor segítésére, megmentésére, amelyet az korlátozások utáni teljes nyitásra javaslunk és kérünk fenntartani:
• 5%-os ÁFA tartalom fenntartása és kiterjesztése a vendéglátás minden területére
• Járulék és bértámogatás meghosszabbítása 2021 évben, valamint mértéke a bruttó bér 75%-a legyen
• Olyan támogatás kidolgozása, ami a kezdő (egy éven belül indult) vállalkozókat is támogatja.
• Elengedhetetlennek tartjuk az úgynevezett működési támogatást az éttermeknek és szállodáknak.
Mértéke legalább 60%, a 2019 évhez mért online pénztárgépek által realizált forgalmi jelentések alapján, a jelenleg meglévő egyéb támogatások igényelhetősége mellett, vagy olyan egyéb ágazati támogatás (kimondottan éttermek és szállodák részére – hiszen, ők a legnagyobb elszenvedői ágazaton belül is a jelenlegi helyzetnek – TEÁOR 5610, 5510, 5621, 5629) igényelhetőségét, amely a meglévő munkavállalói létszámhoz kötött 1,5 – 2 millió forint/munkavállalói foglalkoztatott statisztikai létszám támogatást, amely további szigorú ellenőrzés melletti tovább foglalkoztatást irányoz, határoz meg a vállalkozói szféra felé.
Több beszállítói jelzés szerint a vállalkozások fizetési hajlandósága romlott és elindult a körbetartozás, hiszen a vállalkozásokat bér költségek mellett, további üzemeltetési költségek, egyéb költségek kifizetései nyomják, hanem a beszállítói számlatartozások is, amelyek az eddigiekben sok esetben begyűrűzött szállítói elmaradások eredményezik. A beszállítói kiegyenlítéseket sorba állítják, így félő az ágazati beborulás. Ha a vendéglátó szektor borul, akkor a beszállítói háttér is borul, így ők is rántanak magukkal sok mindenkit, köztük az agrárium azon szereplőit is, akik az éttermekbe szállítanak. A kis és nagy minőségi alapanyag beszállítói kör van most a legnehezebb helyzetben. A csekély számú megrendelések és az életben maradás eredményeképpen elindult egy negatív árspirál, amelyben már a minőségi romlás is megfigyelhető. Ebben az esetben pedig ez, az újra nyitás minőségi gátját fogja jelenteni.
A fentebb felsorolt megoldási javaslatokkal kívánjuk támogatni a Magyar Turisztikai Ügynökség, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Magyar Turisztikai Szövetség és nem utolsó sorban a magyar Kormány munkáját abban, hogy a járványügyi helyzet által okozott gazdasági károkat jó ütemben, a legnagyobb hatásfokkal tudják enyhíteni.
Ezen javaslatokat egy széles merítésből, a kollégáinkat megkérdezve, mélyen egyetértve, a szakmánkért, a magyar gazdaságért, Magyarországért tesszük.
Kérjük, használják elkészült javaslatainkat, mindenki javára!
Budapest, 2021.01.20
Krivács András
elnök
Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség
