A Magyar Vendéglátók Ipartestületétől kapott, valamint saját méréseink is azt a tényt támasztják alá, hogy a járvány első hullámában a vendéglátóhelyek nyitvatartási idejének korlátozásával, majd a további szigorító intézkedésekkel párhuzamosan az üzletek forgalma jelentősen visszaesett. A KSH adatai alapján 2020 második negyedévében a vendéglátóhelyi folyóáras forgalom országosan 50%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A nyári időszakban a belföldi turizmusnak köszönhetően átmenetileg javult helyzet, de ennek ellenére az első nyolc hónap forgalma 25%-kal alacsonyabb az előző évhez viszonyítva. Sajnos Budapesten a külföldi turisták elmaradása miatt ennél lényegesen rosszabb a helyzet. Felméréseink szerint Budapest éttermi kihasználtsága soha nem látott mélységekben, 15-20 %-os telítettségű, azok a szállodák, akik nyitva vannak, 5%-os töltéssel dolgoznak. Vidéken sem sokkal jobb a helyzet.
Míg a balatoni vendéglátás és turizmus ebben az évben nyolc hetet üzemelt, a gyógyturizmus által érintett vállalkozások hat hetet tudtak üzemszerűen működni. Ezalatt az idő alatt a vidéki szálláshelyek összességében a tavalyi év bázisához viszonyítva sem érték el a 70%-os telítettséget. A szeptemberi intézkedések után Budapest, a Balaton, és az egyébként belföldi turizmusban addig aránylag jól teljesítő vállalkozások a tavalyi bázishoz képest mélyen alul teljesítettek. Kihasználtságuk és töltöttségük (vendégszám, vendégéjszakák száma) az előző hónaphoz viszonyítva 35-40%-ot zuhant.
A járvány második hullámában ismét veszélyhelyzet kihirdetésére és korlátozó intézkedések meghozatalára került sor. Ennek részeként a vendéglátóhelyeknek, éttermeknek – az üzemi étkezdék kivételével – előreláthatóan 30 napra be kell zárni. Ennek eredményeképpen a vendéglátóhelyek forgalma az első hullámhoz hasonlóan a fentiekben leírt módon továbbra is drasztikusan csökkenni fog, amely a vállalkozások fennmaradását és a munkahelyek megőrzését egyaránt veszélyezteti.
Az ismételten fokozódó járványügyi helyzetre figyelemmel szükségesnek tartjuk az alábbiakban megfogalmazott problémák és javaslatok figyelembevételét és elfogadását.
A jelenlegi helyzet:
A 2020.11.09.-én tett Miniszterelnöki bejelentés.
A Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség közel egy éve vizsgálja a - világjárvány megjelenését követően - gondot okozó problémákat és várt hatásokat, amelyek ijesztő képet mutatnak. Legfőképpen Budapesten a turisztikai ágazatban, mára a vidék turizmusában és az ehhez kapcsolódó szektorban is egyre nagyobb problémákat észleltünk - észlelünk.
Amennyiben a fentebb említett mutatók jelentősen csökkennek - és méréseink szerint csökkenni is fognak - az elkövetkező 2-3 hónapban a magyar gazdaság is recesszióba eshet, mivel a turizmusba beszállítók, szálláshelyszolgáltatók, utazásszervezők, rendezvényszervezők, légitársaságok, kulturális rendezvények szervezői, sportesemények szervezői és a hozzá kapcsolható mikro-, kis- és középvállalkozások és a mi esetünkben a vendéglátás jelenét és jövőjét fenyegeti a mostani járványhelyzet második hulláma.
Javaslatainkat a gazdasági recesszió elkerülése és a szakmánk jövője érdekében hoztuk és tesszük.
Fentiek miatt az alábbi területek azonnali problémákat okoznak:
• Munkabérek kifizetése ellehetetlenül.
• A 30 napon túli munkabérek adó- és járulékbefizetése veszélybe kerülhet, amely további intézkedéseket kíván.
• Azonnali likviditási problémák léphetnek fel a szektorban.
• Az éttermek bezárásának és csak a házhoz szállítás lehetősége miatt több vállalkozás a csőd szélére sodródik.
• A nem helyben történő fogyasztás kizárása esetén az elvitelre történő ételrendelések visszavezetését javasoljuk a meglévő szigorítások mellett, valamint az elviteles és kiszállított ételek 27%-ról 5% áfára való csökkentését elengedhetetlennek találjuk.
• A szállodák esetében a zárás utáni első 30 napban a november 8-áig történő foglalásokat illetően sok esetben még nem kerültek front office foglalt státuszba, legtöbb esetben az üres kapacitásnak látott szállodai szobák, mivel a jelenlegi állapotoknak megfelelő kivárásra játszott mindenki. Így javaslatunk az osztrák modell teljes átvétele, amely a tavaly évi bázishoz viszonyított árbevételen alapulna, mint bázis.
Amennyiben nem ezt a modellt fogjuk követni, így a nagy nehezen bizonyos szintig életképes belföldi 4 évszakos turizmusban részt vevő kereskedelmi magánszálláshelyek a teljesség igénye nélkül csőd közeli állapotba kerülnek. NEM LESZ KIVEL ÚJRA INDÍTANI A MAGYAR TURIZMUST, AMENNYIBEN HATHATÓS TÁMOGATÁS NEM ÉRKEZIK A SZEKTORBA!
Az ágazatnak azonnali segítségre van szüksége a munkaerőmegtartás kérdésében, hiszen a szakirányú munkaerő nagyon nehezen pótolható.
Megoldási javaslataink:
• Munkabérek kifizetése ellehetetlenül, több tízezer család megélhetése kerül veszélybe.
bértámogatás a bruttó bér 80 %-áig, minimum 60 nap időtartamra
továbbá munkahelymegtartó támogatások bevezetése minden régióba 6 hónap időintervallumra
• Munkabérek adó és járulékai befizetése veszélybe kerülhet, amely további intézkedéseket kíván a kormány részéről.
adó- és járulék megfizetésének eltörlése minimum a veszélyhelyzet végéig
az adó- és járulékfizetésének eltörlése minimum a veszélyhelyzet végéig tartson, de az állam legyen partner a meghosszabbítás lehetőségének felülvizsgálatában további 3-6 hónappal
• Azonnali likviditási problémák léphetnek fel a szektorban.
a hitel visszafizetési moratórium a kihirdetett veszélyhelyzet végéig
Egyéb megoldási javaslataink:
• Működési támogatás/kompenzáció a szektornak.
az online pénztárgépek által kiadott bevételi statisztika alapján - bázis a tavalyi év hasonló időszaka
az önkormányzatok töröljék el az évi kivetett iparűzési adót, amennyiben ezek már kifizetésre kerültek, utalják vissza.
az építményadó vagy a telekadó visszatérítését javasoljuk a bajba jutott vállalkozások számára
• Decentralizált támogatások visszavezetése a szektorba.
(Természetesen nagyon komoly feltételrendszer alapján, - elmúlt évek adózása, bevételnövekedés, foglalkoztatottak számának alakulása)
• A veszélyhelyzet kihirdetése és a veszélyhelyzetben eltöltött idő alatt egy új támogatási pályázati rendszer kialakítása a vendéglátás számára, a Kisfaludy szálláshelyek fejlesztését segítő pályázatok elve alapján, valamint a Kisfaludy szálláshelyek fejlesztési pályázatok megnyitása minden fejlesztési régióban.
A Kisfaludy szálláshelyek fejlesztését segítő pályázatok beruházásai elkezdődtek, sok helyen befejeződtek, ezért nagyon fontos és kiemelt figyelmet érdemelnek, mivel ezek az egységek már felkészültek a 21. század turizmusára, a meghatározott NTS 2030 és a még társadalmasítás alatt álló NVS 2030 céljaival és gyakorlataival megegyező gondolatok és cselekvések mentén.
Továbbá felhívjuk a figyelmet, hogy az éttermek és szállodák a fűtési szezon beköszöntével az elmaradt vendégszámok, és bevételek miatt már most fedezeti pont alatt teljesítenek, árukészletük, működési - és fejlesztési tartalékuk kimerült, méréseink szerint egy hónap tartalékkal sem rendelkeznek. Amennyiben nem tudják a szektor alvállalkozóit kifizetni, megkezdődik a körbetartozás folyamata, ennek következtében több KKV csőd szélére sodródhat. Félő, hogy sokan tönkre mennek, ez már egy másik ágazat bedőlését is fenyegeti. Így az előrelátható együttes hatás még nagyobb katasztrófahelyzetet eredményezhet a magyar gazdaságban.
• További javaslatunk, hogy a közüzemi szolgáltatók a kihirdetett veszélyhelyzet ideje alatt tekintsenek el az alap és készenléti díjak megfizettetésétől.
Válság utáni javaslataink:
• A tárgyi évre vonatkozóan a SZÉP kártyák adóterhének csökkentése, SZÉP kártya juttatások növelése, ezzel olyan költések támogatása születhet meg, amit a magyar turisztikai szektorba irányítanak.
• A bajba jutott vállalkozások számára az ÁFA és a turisztikai hozzájárulás ideiglenes csökkentése legalább 6 hónapon keresztül.
• A reprezentációs adó átmeneti eltörlése.
• NTS 2030, valamint az NVS 2030 mielőbbi felülvizsgálata és bevezetése szükségeltetik a jelenleg benne szereplő elgondolások mellett.
A fentebb felsorolt megoldási javaslatokkal kívánjuk támogatni a Magyar Turisztikai Ügynökség, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Magyar Turisztikai Szövetség és nem utolsó sorban a magyar Kormány munkáját abban, hogy a járványügyi helyzet által okozott gazdasági károkat jó ütemben, a legnagyobb hatásfokkal tudják enyhíteni.
Ezen javaslatokat egy széles merítésből, a kollégáinkat megkérdezve, mélyen egyetértve, a szakmánkért, a magyar gazdaságért, Magyarországért tesszük.
Kérjük, használják elkészült javaslatainkat, mindenki javára!
Budapest, 2020. november 9.
Krivács András
elnök
Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség